JÓ TUDNI!

Egy hőtermelő berendezés pontosan ugyanannyi törődést igényel mint egy gépkocsi, időnként karban kell tartatnunk, szervizelni kell, ápolni, hogy sokáig élvezni tudjuk. A készülék gyártók szinte kivétel nélkül  garancia feltételéhez kötik a készülék rendszeres, időközi karbanntartását.

Ez logikus is, hiszen gondoljunk arra mi történne akkor, ha vásárolnánk egy új autót, de soha nem cseréltetnénk benne olajat, nem törődnénk a fékekkel a gumikkal a szűrőkkel. Rövid használat után a jármű tönkremenne. Ugyanez érvényes a gáz berendezésünkre is. Azt is rendszeresen ellenőrizni kell, és szükséges karbantartani.

Mit foglal magában egy ilyen karbantartás?
Többet mint kiporszívózni a készüléket és letörölgetni a borító lemezt :-) Ez készülék típustól függ, de legtöbbször a következőkből:

Egy speciális műszer segítségével  megmérjük a füstgázt, ebből sok minden kiderül, de leginkább arra vagyunk kiváncsiak, hogy milyen az égés.
Ezután következik a tisztítás, amit igyekszünk elég alaposan elvégezni. Ahol lehet kiszereljük az égősort és kitakarítjuk, kimossuk, kifújjuk kompresszorral. Majd a hőcserélő lamelláit takarítjuk ki, ha lehet ezt is kiszereljük és átmossuk, majd kompresszorral átfújjuk, természetesen vigyázva arra, nehogy utólag szivárogjon. Talán ez az egyik legfontosabb, mivel az égés során keletkező korom elszennyezi a hőcserélőt és emiatt eltömődik. Eltömődött hőcserélő igen veszélyes, mivel nem tud szabadon átáramlani az égés során keletkezett füstgáz a kémény felé amely tartalmaz CO2-t azaz széndioxidot, emiatt ha mégegyszer elég Co keletkezik azaz szénmonoxid, ami az élő környezetre jelent veszélyt.
Ezért kezdünk mindig méréssel, és azzal is fejezzük be a karbantartást. Miután a főbb alkatrészeket kitakarítottuk, ellenőrizzük a biztonsági berendezéseket, mint égésbiztosító, huzatmegszakító, hőmérséklet határoló stb. Kondenzációs kazánoknál és zárt égésterű turbós berendezéseknél szintén fontos az alapos tisztítás!

Az alaposság mindíg megtérül, hiszen hosszú távú, megbízható működést szavatol. Sokszor halljuk megrendelőinktől, hogy még senki nem végzett ilyen alapos munkát mint maguk, ami megerősítibennünk azt, hogy jó úton járunk…

Sajnos a természetben megfigyelhető jelenség, hogy az anyag leépül vagy átalakul, érvényes a fűtésrendszerünkre is :-) Semmi sem tart örökké, ahhogy mondja a közmondás, de mi szeretnénk, hogy a miénk a lehető leg hosszabb ideig tartson. Ehhez persze az kell, hogy gondozzuk és törődjünk azzal az eszközzel amely biztosítja számunkra egész évben, főleg a téli hidegben a kellemes meleget és a jó komfortérzetet.

Mi okozza a rendszerünk leépülését?
Nyitott tágulású rendszereknél a fűtőközeg állandóan érintkezik a szabad levegővel, így sajnos mindíg jelen van a rendszerben valamennyi oxigén, ami előbb vagy utóbb korrodálni fogja a fémes felületeket. Ezért mindíg javasoljuk a fűtésrendszer átalakítását zárt tágulású rendszerre. Ha a csővezeték rézzel van szerelve és a hóleadók(radiátorok) acélból vannak ott elektrolízis folyamata okoz a radiátorok belsejében pontkorróziót amely a radiátorok kilyukadásához vezet.

Ezért fontos időnként a teljes rendszert átmosni, a fűtő vizet pedig speciális anyaggal semlegesíteni, megakadályozva ezen folyamatokat, valamint a vízben oldott sóknak a lerakódását. Ha ezt nem tennénk meg, ahhoz hasonlóan járnánk mint az emberi szervezetben kialakuló STROKE.

Igen, a fűtésrendszer is kaphat STROKE-ot!

Ugyanis a fémfelületek csövek hasonlóan az érrendszerhez biztosítják a megfelelő keringést, de a lerakódott plakkok, szennyeződések, vízkő, leválhatnak és bekerülhetnek az áramlásba, amely a rendszer v. keringés részleges vagy teljes leállásához vezethet.

Ebben az esetben tapasztalható, hogy a radiátorok teteje melegszik csak fel, vagy egyáltalán nem melegszenek a radiátorok. A kazán szakaszosan dolgozik, felfűt és leáll mivel nem képes a rendszerben leadni a hőt, nem fordul meg a felfűtött víz a rendszerben. Ez okozza azt is, hogy a rendszer primer oldala forró, de a szekunder oldal hideg.

Mi speciális, erre gyártott magasnyomású mosóval végezzük a rendszer tisztítását, amely szinte kivétel nélkül eredményhez vezet.
A mosást egy speciális tisztító folyadék betöltésével kezdjük, majd néhány napig áramoltatjuk a rendszerben, hogy feloldja a lerakódásokat.
Ezután kezdődik a mosás folyamata, amelyet nagy tapasztalattal és gondos odafigyeléssel végzünk. Miután átmostuk a teljes rendszert, beszerelünk egy speciális, mágneses iszapleválasztót a kazán elé a visszatérő-szekunder égba, hogy a továbbiakban megvédjük a rendszert és a kazánt a szennyeződéstől.
Majd betöltjük a protektort a rendszerbe amely egy védőréteget képez a belső felületeken.

Az alábbi videókon jól megfigyelhető a mosás folyamatának az a fázisa, amikor az impulzus adagolása után a radiátorok aljában felkeverődő fémiszap távozik a rendszerből. A mosás utolsó fázisa amikor egy speciális anyag rövid áramoltatás után a vízkő oldott formában zöldes színben kiürítésre kerül a rendszerből.

Mindjárt az elején szeretném tisztázni, hogy ez itt nem a reklám helye :-) Tehát nem szeretnék senkit rábeszélni egy adott típusú kazánra, ehelyett inkább kiemelnék néhány szempontot amely előny, vagy netalán hátrány egy kiszemelt készülékkel szemben.

De mielőtt ezt megtenném, szeretnék egy nagyon fontos területet kiemelni a kiválasztás előtt.

1. Nagy különbség van a régi kazánunk és a beszerezni kívánt kondenzációs kazán között. A különbség a tevhnológiában rejlik. Mindkét készülék más-más üzemi körülményekre lett specifikálva, míg a régi készülékünk magas hőfokon dolgozott és ebben rejlett az egyetlen tudása, hogy fűtsön, fűtsön és fűtsön és jó meleget csináljon, addíg egy kondenzációs kazán ennek éppen az ellenkezőjét hivatott megvalósítani.

Tudniillik, hogy alacsony hőfokon üzemeljen. Hogy miért is? A nevében van, hogy kondenzációs kazán, tehát a viszonylag magas hőfokon távozó füstgáz hőjét egy hőcserélőn keresztül leadja a fűtőközegnek, úgymond visszanyeri, aminek következménye a kondenzáció. Ez a hőméséklet különbség minél nagyobb, annál nagyobb hatásfokkal tud üzemelni a készülék.

Tehát, visszatérve a gondolatmenet kezdetéhez. Mivel eddigi kazánunk magas hőfokon üzemelt, elegendő volt kissebb hőleadó felület(radiátor)
Ellenben a kondenzációs kazán alacsony üzemhőmérsékletéhez, megnövelt hőleadó felület szükséges.
„Nagy hő, kis felület, kis hő, nagy felület elv érvényes”

Mert a kondenzációs kazánokat alapvetően felület fűtésre tervezték!
Nyilván környezetvédelmi szempontok miatt mégis ma csak ezt a kazánt szerelhetjük NOX-CO2 stb.
Tehát, vagy megnöveljük a hőleadó felületeinket, vagy megemelt üzemhőmérsékleten fogjuk üzemeltetni az új kazánunkat ami így kevésbé lesz gazdaságos.

2. Több házat ma már hőszigetelnek és a nyílászárókat is kicserélik. Ezzel a ház energetikai tulajdonságai lényegesen javulnak, akár a felére is csökkenhetnek.  Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb energia elegendő a hőveszteség pótlásához. Ezért, ha ilyen változások történtek, minden esetben szükséges egy hőveszteség számítás, hogy megállapítsuk milyen teljesítményű kazán a leg optimálisabb az otthonában.

Ezt mi díjmentesen elvégezzük amikor az árajánlatot készítjük és az ajánlatba is az ön otthonához felhasználói szokásához leg ideálisabb kazánt fogjuk ajánlani.

3. Most említsünk meg néhány szempontot, amikor kiválasztásra kerül a kazán.
HMV tulajdonságok: Senki sem szereti, ha zuhanyzás közben váratlan hideg zuhany éri :-) Ezért nem mindegy mennyi a kombi készülék melegvíz termelési képessége 1 perc alatt 10C ról 40C ra (delta T-30) Az a kedvező, ha ez az érték minél nagyobb, vagyis legalább 14L/perc.  Ez a mennyiség képes kb 2-3 csapoló egységet kiszolgálni, tehát kevésbé fogjuk megérezni zuhanyozás közben ha valaki megnyitja a melegvízcsapot.

Modulációs tartomány: (Folyamatos, fokozatmentes lángszabályozás)
Ennek minél szélesebb a spektruma, annál finomabban tudja a kazán igazítani a fűtőközeg hőmérsékletet a helység levegőjének hőmérsékletéhez.
Minél nagyobb a modulációs tartomány, annál egyenletesebb lehet a fűtési rendszer működése, amely a rendszer energiahatékonyságát, valamint – a ki/bekapcsolások csökkentése révén – élettartamát is növeli. A modernebb kazánok képesek 2kW-24kW ig teljesítményszabályozásra, a kevésbé jobbak ezt 8-10kW-tól teljesítik.

Hőcserélő: (Az égéstermék forró hőjét adják át a fűtővíznek)
Nagyon sok féle hőcserélő típus létezik, és sajnos igaz, hogy az jelenti a kazán lelkét. Minél nagyobb a keresztmetszete annál jobban tud áramolni a fűtőközeg ezen keresztül. Fontos szempont lehet, hogy egyhuzamú legyen, vagyis ne heggesztett, mert a heggesztés mentén beindúlhat a korrodálódás. Fontos, hogy az égőblokk amelybe be van ágyazva rozsdamentes legyen vagy valamilyen ötvözet, amely ellenáll a kondenzátumban lévő maró kémhatásoknak.
Tehát, mielőtt kazánt választanánk, tudakozódjunk a szerelőnktől, hogy milyen a vásárolni kívánt készülék hőcserélője.

Fűtő készülék vs kombi
Örök dilemma, melyik legyen. A fűtő készülékben integrálva van egy HMV tartály fűtési funkció. Ennek a hátránya az, hogy a HMV fűtés előnyt élvez a fűtéssel szemben. Van olyan ismerősöm aki panaszkodik, hogy télen a család fürdéskor annyi melegvizet fogyaszt, hogy akár 2 óra fűtés kimaradás is fennálhat ilyenkor. Emiatt visszahűl a lakás.

Kombi cirkót és fűtő készüléket is lehet használni fűtési oldalon HMV fűtésre. Ennek egy kicsit bonyolultabb a kialakítása, mind hidraulikai, mind vezérlés oldalon, viszont nincsen fűtés kimaradás HMV előállítás közben.

Épületgépész, gázkészülékszerelő barátommal többször kerül szóba az iszapleválasztó berendezés a rendszer átmosás mellett. Több alkalommal számol be arról, hogy már megint vagy hőcserélőt kellett tisztítania, vagy komplett kazánt kellett cserélnie a nem megfelelő iszapleválasztó miatt, vagy éppen az aktuális rendszer átmosás mellőzése miatt.

De most essen néhány szó a megfelelő iszapleválasztóról, annak a rendszerre való jó hatásáról. Mellékelt videóban jól megfigyelhető a működési séma.
Az iszapleválasztó mindig a szekunder (visszatérő) körbe van beépítve, közvetlen a fűtőközeg kazánba való belépése előtt. Hiszen a cirkuláció során a fűtő víz mindig érintkezésbe lép a radiátorok és fűtéscsövek belső felületével és a lerakódott iszap tartalommal is. Sajnos elkerülhetetlen, hogy ne sodorjon magával szennyeződést, fémiszapot a fűtővíz.

Egy mellékelt másik videóban ez a fémiszap jól megfigyelhető amint kiválik a mosás során az öblítővízből.
Ezt a fém szennyeződést hivatott megfogni az iszapleválasztó úgy, hogy egy nagyon erős neodimium mágnes van a keringő víz közepébe sülyesztve magához rántva a fém szennyezőket. Ha ez nem történne meg, ez a hőcserélő(ők) eliszaposodásához, duguláshoz  és hosszú távon kilyukadásához vezethet.

A jobb megértés végett tekintse meg a videót!